De nézzük, mi történik akkor, ha a kapcsolatból előbb vagy utóbb házasság lesz. Miután a csaj vagy akár a pasi úgy mond megszerezte magának a zsákmányát, akkor lenyugszik, és ezt mondja saját magának. "Őt már megszereztem magamnak, és jöhet a lazítás, tunyaság." A házasságok első éveiben még többé-kevésbé mindkét fél foglalkozik saját magával, úgy mond add magára. A hanyatlás pedig akkor kezdődik, amikor megérkezik az első gyerek a családba. A nő otthon marad, csak a gyereknevelés, és házimunkák tömkelegéből áll a napja. A munkából hazaérkező férj pedig leginkább egy fáradt, ideges, kimerült, frusztrált, ápolatlan nőt lát a szeme előtt. (Bár vannak kivétek e téren is). Nincs idő a közös beszélgetésekre, meghitt együttlétekre. Így a kapcsolatokban elindul egy lavina, amely vagy túl gyorsan, vagy lassan, de megteszi a hatását.
Az intő jelek pedig mindig a szemünk előtt vannak, csak hajlamosak vagyunk ezt nem észre venni. Pedig ha oda figyelnénk rájuk, akkor sok mindent tehetnénk azért, hogy a házasság ne ne menjen tönkre.
Nézzünk néhány intőjelet!
Amikor a párunk jó kedvűen távozik otthonról, de este frusztrált és fáradt, nincs kedve a közös beszélgetéshez. Állandóan hárítja a dolgokat, de másoknak szívvel-lélekkel segít.
Gondolatban eljátszik a szakítás gondolatával, és ezt viccesen a feleség, vagy férj tudtára adja. Fejben már félre is kefél, de erről nem mer beszélni a párjával.
Intő jel még a kívülállók meglátásai, amelyet valljuk be őszintén, nem szívesen veszünk tudomásul. Pedig egy kívülálló sokkal jobban lát dolgokat, mint mi saját magunk. Fától az erdőt.-szokták mondani. Fájdalmas lenne a szembesülés.
Az intimitás kerülése vagy csökkenése is utaló jele lehet az elhidegülésnek. Amikor csak a fontos elintézni valók, tennivalók vannak terítéken, vagy csak a munkával kapcsolatos dolgok teszik ki a beszélgetés időtartamát. Ha viszont gyakran hozzá szóba kollégáját, kolléganőjét, akkor hallgassuk meg, mert a háttérben fontos dolgok lapulnak meg.
Hiányzó dicséret kevés, de annál több a kritika. Amikor már apró-cseprő dolgokba is beleköt a másik, amely korábban nem zavarta, akkor el kell gondolkodni az okokon, és megkeresni a hibát. Ez legtöbbször azért van, mert van potenciális harmadik személy, akihez hasonlíthat. a társunk. De kimondani nem meri. Általában ezt a kifejezést használják: " Annyira kínos, ahogy kinéz, ahogy beszél, ahogy viselkedik." Épen ezért felnagyítjuk a negatív vonásait a másiknak, hogy ok legyen a távolodásra.
A legnagyobb baj pedig az, amikor titkok fészkelik be magukat a kapcsolatban. A férj csak a számítógép előtt ül vagy a telefonján lóg. Ilyen esetekben van a hezitálás, Maradna is, meg nem is. Nem jó a régi kapcsolat, de fél az újtól. Ezek a folyamatok választ adhatnak arra, hogy érdemes-e megmenteni a kapcsolatot vagy sem. Ha úgy látjuk engedjük el a másik felét, még ha fájdalmas is. Ilyen társnak nincs hosszú távon helye mellettünk.
Az elhidegülés egy hosszú folyamat a kapcsolatokban. Az intő jeleket azonban már a házasság megléte után néhány évvel felfedezhessük, amikor már gyanús számunkra, hogy másképpen működnek a dolgok, mint ahogy azt megszoktuk. Fontos az egymásra figyelés, test-lélek ápolása. A külső megjelenés sokat számít.Több évi házasság után is úgy forduljunk párunk felé, mintha az udvarlási időszakban lennénk. Ha nyitott szemmel járunk, akkor korán észre vehetjük az intő jeleket, és időben tudunk változtatni azon, hogy a kapcsolat, házasság ne menjen tönkre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése